A legfrissebb véleményekért, az olvasóktól kapott fotókért látogass el a Facebook profilomra >>>

Belevetettem magam az olvasásba.
Annyira olvastatja magát, hogy letenni se bírtam szinte. Egy-két történet mintha a saját életünkben történt volna.
Élvezet volt olvasni, köszönöm, hogy megírtad, és elolvashattam!

Scheinpflug Mészáros Tímea, Újszentiván

Kedves Gyöngyvér!
Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy elolvashattam a kéziratot. Másodszor pedig gratulálok hozzá! Nagyon tetszett! Minden nap azt vártam, hogy mikor lesz legalább 10 percem, hogy folytathassam a történetet. Teljesen úgy éreztem, mintha a szereplők között élnék, és kifejezetten vágytam Szennára. Remélem, még sok könyvet fogsz írni!

Fleisz Kamilla, Szeged

Nincsenek véletlenek. És mégis… Életemben másodszor „talál meg” egy könyved olyan élethelyzetben, amikor pont nagyon szükségem van egy kis külső biztatásra. Hogy elhiggyem, nem én vagyok a világ lúzere, hogy mást pont ugyanígy érnek/érintenek ezek az életszakaszok csak a nagy tökéletes insta világban erről a posztok mélyen hallgatnak.

9 éve a Szoptass ügyesen nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elhiggyem, a második babámat már képes leszek szoptatni.
Most a Család a dombon segített, hogy képes legyek túllátni a saját életemen, hogy más is ugyanazokkal a dolgokkal szembesül élete középén, mint én. Segít elengedni a még mindig bennem élő “kisgyerekes anyát”, segít elhinni, hogy a kiskamaszkor még nem jelenti azt, hogy anyaként nincs már rám szükségük annyira és segít, hogy elhiggyem, ez a szakasz nem valaminek a vége hanem pont valami újnak a kezdete (lehet).

Sz. Eszter, Kaposvár

Ez brutál jó!!!! Imádom olvasni!!! A 70. oldalon tartok, falom a sorokat! Néha megkönnyezem, néha hangosan felnevetek, és néha magamra ismerek, hogy na, velem is ugyanez volt…

Á. Vivien, Pécs

Nem nagyon tudtam letenni. Kivéve, ha volt egyéb kötelező dolog. Tetszik a stílusod és hihetetlen sokoldalúságod!

S. Lili, Budapest

Mindig nagy várakozással és élvezettel olvasom Gyöngyvér írásait. Olyan könnyedén fogalmaz, mintha csak beszélgetnénk, az események pedig úgy pörögnek, hogy szinte lehetetlenség letenni a könyvét. Olvasás közben többször hangosan felnevettem, és annak is szívből örülök, hogy ilyen jó helyre kerülnek az emlékek, ahol bármikor újra átélhetőek.

Cs. Ágnes, Budapest

Egy-két hét alatt olvassam el? Hát jó, meglátjuk. Mi?? Egy 500 oldalas könyvet? Hiszen még a magazinokhoz sem nyúlok hónapok óta… De ahogy a kezembe vettem, rájöttem, hogy csak el kellett kezdeni. Mert nem lehet abbahagyni. Egy nap alatt kiolvasom, ha nem este 21.00-kor állok neki. Így két nap lett. De 24 órán belül… :)

Nem tudtam szabadulni. Belecsöppentem egy olyan világba, amit nem tudtam otthagyni. A takarítás megint elmaradt…

Letehetetlen, lebilincselő, lélekemelő. Kis-és nagygyerekes anyáknak időnként csontig hatoló… Humoros, szeretnivaló, motiváló. Bájos és ugyanakkor felkavaró.

Mindig is az önéletrajzi ihletésű történetek ragadtak magukkal a legjobban… Bejelöltem azokat a részeket, ahol a legnagyobbakat röhögtem… Ja, és még valami. Nagyon szépek a tájleírások is.

Szerintem szuper, köszönöm az élményt!

J. Eszter, Kaposújlak

Nagyon tetszik! Könnyen olvasható, szinte letehetetlen. Sokan meríthetnek erőt a könyvedből a saját mindennapi problémáik megoldásához. Ugye lesz folytatása?

D. Gyuláné, Szenna

Annyira örülök, hogy olvashattam! Mindenhol olvastam, főzés közben, altatásnál, dugiban a kocsiban… Nagyon tetszik a stílusa, az őszintesége, a természetessége, a nyitottsága. Nekem az érzelmi mélyebb tartalmak tetszettek, a kis párbeszédek, az apró hangulati leírások. Sokat nevettem, és nagyon megnyugodtam, mert még nem találkoztam senkivel, aki ilyen pontosan szembesített volna a saját jelenlegi gondjaimmal.

Végre nem éreztem azt a fajta magányos tipródást. Ez egy nagyon jó könyv, mert szívből jött, és mert adni akar. Nekem már most adott. És ezt köszönöm, tényleg.

És csodálkoznék, ha ez után az ingatlanárak nem nőnének a dombon, mert én most jelenleg odavágyom.

Szóval inspiráló, ami a legfontosabb. Mit mondjak még. Szuper.

M. Júlia, Kaposvár

Nem tudtam abbahagyni!

Elolvastam. Az első gondolatom: “de kár, hogy vége, még-még!” Könnyed, szórakoztató stílus; Fekete Istvánt idéző leírások; minden lapon ott van az ÉLET – és szembeköszönök magamnak.

Szexjelenetek: aaannyira finoman vannak tálalva! Nekem ettől (is) lesz roppant emberi.

Jók a karakterek, el tudtam képzelni mindenkit.

“Sokszor gondolkodom azon, vajon mitől lesz jó egy történet. Rengeteget agyaltam ezen, de végül mindig ugyanoda lyukadtam ki: hogy jól van elmesélve.
A világ legerősebb sztorijai tulajdonképpen nevetségesen/fájdalmasan egyszerű kis történetek. Semmi különös. Csak éppen úgy mondja el nekünk valaki, hogy még akkor is ráismerünk önmagunkra, gyengeségeikre, vágyainkra, tévhiteinkre és esendőségünkre, ha soha, még csak hasonló sem esett meg velünk.” – Ezek Hargitay Judit író-szerző mondatai – kb ez van az írásoddal kapcsolatban is.

IMÁDTAM! Köszönöm! Várom a folytatást!

Kedvenc részek:

A méhlepényes – nem vagytok normálisak!

Békából karkötő! – kész, fulladozom!

K. Eszter, Budapest

A tegnapi napon fejeztem be az olvasást…. ÓRIÁSI élmény volt!! Nagyon köszönöm, hogy “beavatott” lehettem!   Bevallom: kb. 10 napig “csemegéztem” az olvasnivalót és az utolsó 100 oldalnál már elkezdtem sajnálni magam, hogy mi lesz velem, ha a végére jutok… Igazi csoda ez az írás!

Biztos vagyok abban, hogy ez a könyv óriási siker lesz, mert olvasmányos, letehetetlen és… függővé teszi az olvasóját! 

Biz’ Isten, minden nap úgy jöttem haza, hogy tudtam, hogy este, amikor befejeztem a dolgaimat a lakásban, odaülhetek és olvashatom a kedvenc soraimat… Minden mondat, minden gondolat kedves a lelkemnek és örömmel olvasom/olvastam! A könyved a megjelenés után az összes barátomnak szülinapi ajándék lesz!!

K. Kati, Pécs

És még valamin segített, szerintem erre te sem gondoltál, amikor írtad. Megkívántam a férjem, éjszaka fel kellett ébresztenem. Mostanában nem éreztem késztetést, hogy kezdeményezzem a szexet, jól megvoltam nélküle. De most rájöttem, hogy szükségünk van rá, és különben is, jók vagyunk együtt :D. Szóval ezt is köszönöm!

X. X.

Végére értem a könyvnek, és nagyon-nagyon tetszett!!! Nagyon olvasmányos. Én nagyon vizuális típus vagyok, és szinte láttam magam előtt a szereplőket és az eseményeket. Olyan, mint egy nagyon őszinte kitárulkozás, sok rész nagyon vicces, nagyon bírom a humorod.

Fantasztikus alkotás, amihez szívből gratulálok, és további klassz kalandokat kívánok. Várom a folytatást.

T. Diána, Kaposvár

Nagyon jó a stílusa: gördülékeny, sokszor megdöbbentő-vicces, olyan „durrelli”, tényleg. Többször felnevettem.

B. Judit

Amikor egy könyvet olvasok, már a második oldalnál tudom, hogy érdekel-e vagy inkább hagyom és el sem olvasom… Ennél a könyvnél a 80. oldalnál tudtam először „letenni”, akkor is csak azért, mert szomjas voltam.  :) Még jó, hogy este álltam neki, különben éhezett volna a család. Nagyon tetszik, ahogy az anyává válás, a család nehéz oldala is megfogalmazódik, hogy nem minden arany, és nem minden egyszerű. Jó olvasni, hogy vannak jó és rossz dolgok, amik mással is megtörténnek, ugyanakkor humorral minden könnyebben megoldható és áthidalható. Ettől hiteles, mert az életben is a humor sok mindenre tényleg gyógyír. Energiát ad a könyv, és feltölt. A szerző más írásait is olvastam és ezért vagyok már most nagy rajongója, mert hiteles és humoros. Köszönöm, hogy olvashattam a könyvet!!!”

B. Antónia, Pécs

A 4. fejezetig olvastam el egy szuszra. Sodró lendületű, finom humorral írt könyv, és ami a legfontosabb, IGAZ! Utat mutat, hogyan lehet az akadályok, gondok és feladatok között lavírozni úgy, hogy az ember tele maradjon szeretettel a világ és a családja iránt. Ma kell megélni úgy a jelent, a gyerekek és életünk korszakait, hogy legyen mit boldogan vigyorogva mesélni majd az unokáknak.

D. Adél, Debrecen

Nagy szükség van olyan írásokra, amelyek a maga valóságában mutatják be a sokgyerekes lét örömeit és nehézségeit, a csillámporos látszatvalóság és az elviselhetetlen teher helyett ‒ amit sugall a mainstream média és közösségi oldalak. Azoknak, akik családalapítás előtt állnak: biztatás, bátorítás, kedvcsináló, azoknak, akik benne vannak, megerősítés. 

Nem vagy egyedül, családban élni jó, közösségi gondolkodás a „valósítsd meg magad” helyett, megéri bízni egymásban és a Jóistenben (ezt nincs kimondva, de azért benne van) :-)

A Család a dombon egy igazi család élettel teli, igaz története, sok humorral fűszerezve. Álmokat szőnek és közösen valósítják meg, házat építenek, költöznek, egyre több gyereket nevelnek, közben élvezik az életet és sok kalandban van részük. Együtt sírunk, együtt nevetünk a főhőssel, aki kíméletlenül őszinte, bemutatja az anyaság dilemmáit, a lelki-testi kimerültséget, a hivatáskeresést, a párkapcsolati nehézségeket is. Mégis ezt üzeni: “Burokban élünk, a barátaink, a családunk, a gyerekeink szeretetének védőburkában. Jó nekünk.”
H. Kinga, Budapest

Magam sem hittem el, de elolvastam pillanatok alatt. Nagyon durva, hogy le tudja kötni más élete az embert! Amúgy igen szórakoztató és olvastatja magát a könyv ‒ nagyon tetszett.

Az tény, hogy esténként alvás helyett is olvastam és a lukas óráim is erre mentek el. És egy jó könyv szerintem olyan, hogy utána az embernek van bizonyos hiányérzete: hát nekem ez után a könyv után volt!

G. Krisztina, Pécs

Nem attól jó a család, ha mindig mindenki szépen mosolyog a fotóalbum lapjain. Nem attól jó a szülő, ha foggal-körömmel ragaszkodik az elveihez. Nem felnevelni kell, hanem megélni minden nap nehézségét, örömét, bánatát. Hogy mi segít? A humor és a szeretet. Mert azokat a “régi szép időket” most éljük. Ezt üzeni nekünk a Család a dombon.

V. Lilla, Budapest

Jaj nagyon jó!!! Megint nem bírom abbahagyni… Nagyon jó belemerülni a világotokba! <3

E. Mónika, Kaposvár

Végeztem a könyvvel gyorsan, kétszeri nekifutásra ki is olvastam… Alig vártam minden alkalommal, hogy leüljek és elkezdjem olvasni, és nem tudtam lerakni. Nagyon szerettem minden részét, átéltem lelkiekben is, és már egyszer gyakorlatban is sok részét. Olvastatja magát, mosolyogtam, veled éreztem, átláttam és nagyon várom a folytatást. Rájöttem, hogy a gyerekek minden családban gyerekek, és mindenhol hasonló gondok, örömök, boldogságok vannak velük. Köszönöm, hogy olvashattam.

T. Mónika, Tolna

Tudtam, hogy jó lesz, de nem ennyire jóra gondoltam. Nagyon jó az írói stílusod, visz előre a könyv lendülettel. Nagyon sok erőt adott, miközben olvastam. A „szomorú emlékű” nyaralásnál egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. Az ebook olvasóval az orrom előtt rohangáltam a gyerekek után a lakásban.

Istók Zsófia, www.anyukavagyok.hu

Éjszaka olvastam, sajnáltam esténként letenni, de hajnalban kelnem kell a picihez. Hagytam leülepedni, különben csak olyanokat írnék, hogy fantasztikus, még még még, imádtam minden sorát! 

Nagyon jól esett az összes oldal! Átértékeltem a saját “nyomorom”, hogy ki vagyok én a világban. Anya vagyok, de feleség is, és nő. Én is érzem, hogy valami hiányzik, hogy nem találom az utam, de most már tudom, hogy nem hagyom annyiban, nem legyintek rá, és nem cipelem tovább a “jólvanazúgy” csomagokat.  A könyved új reményt adott, semmi nem lehetetlen. Ébresztő! 

Remélem lesz folytatás, nagyon várom. Sokan fogják olvasni, ebben biztos vagyok! 

T. Eszter, Kaposvár

Annyira jóóóóóóó! Annyira jól írsz, olyan humorral és érzékenységgel. Felváltva kap el a röhögés és buggyan ki a könnyem. Örülök, hogy más családok is olyan dilisek, mint mi. Biztos nem csak én vagyok úgy vele, hogy sok résznél magamra ismerek. Valószínűleg ettől is ilyen szerethető a könyved, mert felismeri magát benne az ember leánya. A sok ‒ néha elfojtott ‒ gondolatot, amit anyaként, feleségként érez, te kimondod mindenki helyett.

L. Léna, Kaposújlak

Először is: HŰHA! Másodszor: Ugye lesz folytatása? 

Minden megvan benne, ami egy jó könyvhöz kell. Humor, események sokasága, bonyodalom, öröm, bánat, SZERELEM, romantika, gyönyörű vidék, happy end. A párbeszédek nagyon humorosak, a tájleírások festőiek és fantasztikus, nem elcsépelt hasonlatok.

Ezt minden nőnek el kell olvasnia! Akinek még nincs gyereke, de szeretne, azért. Ha van, akkor azért, hogy lássa, nem csak vele történnek néha abszurd események.

K. Viktória, Balatonszabadi