PIC-i történet 2017-08-09T08:56:20+00:00

Project Description

Patak Gyöngyvér: PIC-i történet

PIC-i történet

Felemelő történet szeretetről, türelemről, küzdelemről, győzelemről.

Aki a koraszülött osztályra kerül, egy másik dimenzióba csöppen. Élet és halál közé. Ismeretlen, félelmekkel és bizonytalansággal teli helyzetek, ahol egymást érik a sötét és vidám gondolatok, az izgalmas, fájó és felemelő pillanatok.

A könyvből kiderül, mi mindenen megy keresztül egy koraszülött baba és a szülei, mi minden történik velük és bennük.

Mindamellett, hogy remélem, a történet segítséget nyújt azoknak a családoknak, akik a koraszülött osztályra kerülnek, szeretettel ajánlom minden
édesanyának, aki gyermeket hozott a világra.

Többet szeretnék tudni

“Végigbőgtem.”

Elsner-Szentesi Mónika, Kaposvár

“Köszönöm a történeteteket! Egy szuszra elolvastam, nem tudtam abbahagyni.”

E. Emőke, Pomáz

“Ebből kéne kisfilmet csinálni, tuti a jövő évi Oscar-díj.”

S. Melinda, Budapest

“Elolvastam egy délutáni alvás alatt a könyvedet, és nagyon tetszett a stílusod! Izgultam végig…”

Pólya-Varga Judit, Pécs

“Köszönöm a könyved okozta erőt! Nem tudtam abbahagyni.”

Gosztola Krisztina, Pécs

“Olvasom, olvasom, le sem tudom tenni. Férjem hallgatja, én sírok, mikor kell.”

G. N. Angéla,, BangaBoo

“Egy lélek erősítő könyv”

Gulyásné Molnár Gizella, Albertirsa

A kórházi napok alatt kezdtem el írni, mint naplót, először magamnak, aztán jóval később, már amikor túl voltunk az első két éven, a blogomban folytattam. Ez egyrészt terápia is volt – az írás által kívülről tudtam látni a történéseket, és nagyon sokat jelentett az események utólagos feldolgozásában a sok pozitív visszajelzés, vélemény és kérdés, ami az olvasóktól érkezett.

Az ember képes évekig cipelni a terheket, úgy, hogy nincs is tudatában. Amikor benne van egy helyzetben, fel sem fogja igazán, mi történik, csak teszi a dolgát, később nem foglalkozik vele, csak érzi, hogy belül valami feszül. És csak akkor sikerül rájönni mi az, és elengedni, ha újra megvizsgáljuk, már egy más látószögből.

Láttam azt is, hogy másoknak, akik hasonló helyzetbe kerültek, milyen sokat jelent ez az írás. Az első napokban, mint mindenki, mi is nagyon rémültek voltunk, azt sem tudtuk mi történik velünk, a picikkel, körülöttünk. Később is naponta újabb ismeretlen és félelmetes helyzetekben találtuk magunkat.

Ez a napló, bár mindenki története más és más, , ismerőssé teszi a helyzeteket, a testi-lelki történéseket.

A könyvet nagyon sok nem “koraszülöttes” szülő is olvasta. A visszajelzésekből ítélve, rájuk is hatással van a történet – talán mert az élet igazán fontos dolgai bújnak elő a sorok közül: gyarlóságaink mellett a feltétlen szeretet, odaadás, akarat, összetartás és összetartozás képessége.

A PIC-i történet a Nagycsaládosok Országos
Egyesületének 2017-es szépirodalmi pályázatán 2. helyezést ért el.
A zsűri tagjai Schäffer Erzsébet, Ugron Zsolna, és Süveges Gergő voltak.

Remélem, ha nekik tetszett, akkor neked is fog!

Miért fontos, hogy te is segíts?

Képzeld el ezt:

Gondtalan terhességed egyik békés éjszakáján, hónapokkal a kiírt időpont előtt, váratlanul, minden előzmény nélkül folyni kezd a magzatvíz, és nemsokára a szülészeten találod magad. Hiába minden visszatartás, a baba megszületik, de valami nincs rendben. Fejletlen kis tüdejével nem lélegzik. Mobil inkubátorba teszik, mindenki pánikszerűen futkos, majd közlik veled, hogy viszik egy másik városba, mert csak ott tudnak neki segíteni. A koraszülött intenzíven, más néven Perinatális Intenzív Centrumban, azaz a PIC-en.

Te a kórházban maradsz, napok múlva mehetsz csak a baba után. Így “szerencsére” nem hallod, amint érkezésekor azon tanakodnak az orvosok és nővérek, hogy melyik “nagyobb” babát vigyék a kiságyas szobába, hogy felszabaduljon egy inkubátor. Melyikük lesz már meg nélküle.

Vagy, hogy milyen jó, hogy Ákoskának beindult a légzése, mert így nem kell más városból hozatni lélegeztetőgépet. És bár a légzésfigyelő néha magától kikapcsol, mert régi, azt majd átteszik Zsuzsikához, ő már úgyis elég stabil. Majd ők figyelik.

Mint amúgy az összes szoba összes ágyacskáját, inkubátorait, ahol a 600 grammos magzatkától a kétkilós “óriásbébiig” fekszenek a kis babácskák.

Teltház van.  És nincs elég inkubátor és műszer, vagy elavultak, de nincs pénz újakat venni. Nem telik a jobb gyógyszerekre, és nincs pénz megfizetni a nővéreket és a hatalmas tudású és szívű orvosokat, akik több műszakban “12-óráznak”, és kiteszik a lelküket is a pirinyó életekért.

Csak akkor látja az ember, micsoda küzdelem folyik itt az életért, ha bekerül a rendszerbe.

Életek múlhatnak egy elszalasztott pillanaton, egy hiányzó gyógyszeren, vagy meghibásodott műszeren.

A csodáért, hogy minden gyermekem él és egészséges, hálával tartozom, és segíteni szeretnék, viszonozni a legnagyobb kincset, a gyermekeim életét.

Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy még sok kis koraszülött életét megmenthessék.

Ez pedig anyagi segítséget jelent. Pénz kell ahhoz, hogy legyen elég, és biztosan működő életmentő műszer, inkubátor, gyógyszerek.

Most te is tehetsz azért, hogy javuljon a helyzet!

Kérlek, támogasd a kampányt 1500 forinttal,

hogy megnövelhessük a koraszülött intenzívre került apróságok túlélési esélyeit. Minden
forintot a Pécsi Perinatális Intenzív Központot támogató “Beteg Újszülöttekért Alapítvány
kap meg. Természetesen ennél kisebb (vagy nagyobb) összeget is örömmel elfogadnak!
Az Alapítvány bankszámlaszáma: 11602008-00213800- 02000006 Erste Bank

(Örülnénk, ha a közleménybe beírnád: PIC-i segítség)

Interjúk, cikkek:

A Kossuth rádió “Vendég a háznál” c. műsorában hallhattok velem egy interjút a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és az Emberi Erőforrás Minisztérium közös, “Hogyan lettem nagycsaládos” c. szépirodalmi pályázata kapcsán: http://www.mediaklikk.hu/2017/02/24/vendeg-a- haznal-36/

Szintén a Kossuth rádió “Vendég a háznál” c. műsorában interjú a PIC-i kampányról, 14’53’’-tól: http://www.mediaklikk.hu/2017/03/29/vendeg-a- haznal-61/

Cikk a Képmás oldalán: PIC-i történet – Hat hét a koraszülött intenzíven: http://kepmas.hu/gyerekszoba/pic-i- tortenet-hat- het-a- koraszulott-intenziven

Cikk és interjú az Imami Családi Információs Portálon: PIC-i történet – minden jó, ha jó a vége http://imami.hu/orszagos-hirek/pic- i-tortenet- minden-jo- ha-jo- vege-0

Interjú a Családhálón: “Minden megoldható, ha a gyerekeinkről van szó!”
http://csaladhalo.hu/beszelgetesek/minden-megoldhato- ha-gyerekeinkrol- van-szo-interju-patak-gyongyver-otgyermekes- anyukaval/

Egy mélyre hatoló interjú a Melletted a helyem egyesület honlapján: https://www.mellettedahelyem.hu/pici-ellatas/szulok- a-picen/pici- tortenet

Interjú, és részlet a könyvből a Mom with five blogon: A gyermeked életéért segíts egy PIC-it
http://momwithfive.com/hu/a-gyermeked- eleteert-segits- egy-picit/

Beszélgetés a PIC-i történetről és a kampányról a KaposTV „Korzó” magazinműsorában 19’10”-től (VIDEÓ):
http://kapos.hu/videok/korzo_magazin/2017-04- 28/korzo_magazin_2017_aprilis_28.html

Interjú Adri Könyvmoly blogjában: http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2017/04/interju.html

“Nagyon nagy hatással volt rám, szinte végig éltem veled azokat a napokat, heteket, amikről beszámoltál. Öröm volt a te pozitív gondolataidat olvasni ezekben az igazán nehéz helyzetekben. Irigylésre méltó és példamutató – ezt kellene látnia országnak, világnak, így is lehet, így kell/kellene élni, így érdemes!”
Győri Zsuzsa

“Már elkezdtem a könyvet és el is jutottam a 39. oldalig, de lelkileg annyira megérintett, hogy nem tudtam tovább olvasni annyira bőgtem. Mi 5 éve előttetek jöttünk haza márciusban a PIC-ről, 11 küzdelmes hét után. Nekünk is ikreink születtek, de csak egy gyermeket tudtunk hazahozni, aki szerencsére egészséges, okos és gyönyörű. Olvasás közben újra éltem mindent. Mindenképp végig fogom olvasni, csak erőt kell gyűjtenem.
A könyv pedig fantasztikus eddig is. Köszönöm mindenki nevében, hogy megírtad.
Klem Kitti

“Nagy öröm volt olvasni a könyvét, a hol megható, hol szomorú, hol örömteli sorokat! Gratulálok Önnek gyönyörű családjáért és minden elismerésem helytállásáért, valamint azért, hogy megírta a történetét!
Gyarmati Orsolya
vezető szerkesztő, újságíró
www.csaladhalo.hu

“Kedves Gyöngyvér!
Nagyon magával ragadott a történeted. Köszönöm, hogy olvashattam!

Sas Éva, Budapest

“Köszönöm a csodás írásodat, nagyon megérintett és bevallom többször párásodott a szemüvegem. :)”
Kovács Szilvia

“Én nem szeretek olvasni, egyik éjszaka szopizás után találtam rá a könyvre… Hát ne mondjam… okozott egy “álmatlan” éjszakát, ugyanis nem tudtam letenni. :D”
Anett

Mit gondolsz?