Project Description

PIC-i történet – kisregény

‒ Mit szólnál egy kislányhoz? Egy kisbabához… ‒ teszi fel a kérdést Norbi a Család a dombon regény 1. kötete végén.

Három fiú és a történtek után már maga az ötlet is őrültség! Vagy mégsem?

A folytatásból kiderül Gyömbi válasza ‒ és az is, hogy a válasz milyen „következményekkel” jár. Nem mindig azt kapjuk, amire számítunk. Van, hogy az ember egy másik dimenzióba csöppen. Élet és halál közé. Ismeretlen, félelmekkel és bizonytalansággal teli helyzetekbe. A feladat, amit kapunk, sokszor nehéz, és erőn felül kell helytállni.

Mi ad támpontot, mi mutat utat, ha egymást érik a sötét és vidám gondolatok, az izgalmas, fájó és felemelő pillanatok?

Az élet igazán fontos dolgai bújnak elő a sorok közül: gyarlóságaink mellett a feltétlen szeretet, odaadás, akarat, összetartás és összetartozás.

A Család a dombon 1. és 2. része között történt eseményeket OLVASD EL a PIC-i történet c. kisregényben! (Önálló könyv – ha nem ismered a regényt, akkor is érteni fogod.)

Felemelő történet szeretetről, türelemről, küzdelemről, győzelemről. Ajánlott olvasmány minden édesanyának, aki gyermeket hozott a világra!

Töltsd le INGYEN!

“Végigbőgtem.”

Elsner-Szentesi Mónika, Kaposvár

“Köszönöm a történeteteket! Egy szuszra elolvastam, nem tudtam abbahagyni.”

E. Emőke, Pomáz

“Ebből kéne kisfilmet csinálni, tuti a jövő évi Oscar-díj.”

S. Melinda, Budapest

“Elolvastam egy délutáni alvás alatt a könyvedet, és nagyon tetszett a stílusod! Izgultam végig…”

Pólya-Varga Judit, Pécs

“Köszönöm a könyved okozta erőt! Nem tudtam abbahagyni.”

Gosztola Krisztina, Pécs

“Olvasom, olvasom, le sem tudom tenni. Férjem hallgatja, én sírok, mikor kell.”

G. N. Angéla,, BangaBoo

“Egy lélek erősítő könyv”

Gulyásné Molnár Gizella, Albertirsa

“Nagyon nagy hatással volt rám, szinte végig éltem veled azokat a napokat, heteket, amikről beszámoltál. Öröm volt a te pozitív gondolataidat olvasni ezekben az igazán nehéz helyzetekben. Irigylésre méltó és példamutató – ezt kellene látnia országnak, világnak, így is lehet, így kell/kellene élni, így érdemes!”
Győri Zsuzsa

“Már elkezdtem a könyvet és el is jutottam a 39. oldalig, de lelkileg annyira megérintett, hogy nem tudtam tovább olvasni annyira bőgtem. Mi 5 éve előttetek jöttünk haza márciusban a PIC-ről, 11 küzdelmes hét után. Nekünk is ikreink születtek, de csak egy gyermeket tudtunk hazahozni, aki szerencsére egészséges, okos és gyönyörű. Olvasás közben újra éltem mindent. Mindenképp végig fogom olvasni, csak erőt kell gyűjtenem.
A könyv pedig fantasztikus eddig is. Köszönöm mindenki nevében, hogy megírtad.
Klem Kitti

“Nagy öröm volt olvasni a könyvét, a hol megható, hol szomorú, hol örömteli sorokat! Gratulálok Önnek gyönyörű családjáért és minden elismerésem helytállásáért, valamint azért, hogy megírta a történetét!
Gyarmati Orsolya
vezető szerkesztő, újságíró
www.csaladhalo.hu

“Kedves Gyöngyvér!
Nagyon magával ragadott a történeted. Köszönöm, hogy olvashattam!

Sas Éva, Budapest

“Köszönöm a csodás írásodat, nagyon megérintett és bevallom többször párásodott a szemüvegem. :)”
Kovács Szilvia

“Én nem szeretek olvasni, egyik éjszaka szopizás után találtam rá a könyvre… Hát ne mondjam… okozott egy “álmatlan” éjszakát, ugyanis nem tudtam letenni. :D”
Anett